Szalmabála szigetelés

A szalmabála építészet közel 130 éves múltra tekint vissza. Az 1880-as években az USA-ban megjelentek a szalmabála készítő gépek és ezzel párhuzamosan szükségmegoldásként megjelent a szalmabála építészet is. Először csak az idénymunkások szállásainak falát készítették ebből az anyagból mivel köztük sok olyan ember volt aki ismerte  a vályogépítészetet  hamarosan sor került a következő lépésre amikor ezeket a falakat már be is tapasztották egy vályog vakolattal és napjainkban már 100 évesek azok a házak is amelyeket szalmabálából igényes építészeti tervek alapján készítettek. 

Az utóbbi néhány évben nálunk is egyre többet lehetett hallani erről a technológiáról. Nyilván közre játszik a gazdasági válság és az ökológiai lábnyom csökkentésének igénye is, hogy egy ilyen építési mód teret nyerjen. 

Én februárban voltam egy Győrben tartott tanfolyamon (náluk) és már akkor elhatároztam, hogy ezt alkalmazni is fogom.

 Nyáron mikor megkezdődött az aratás megbeszéltem egy helyi vállalkozóval, hogy készítsen nekem 100 db kisméretű "kocka" bálát. 

Egy fa szerkezetes épület két hosszanti falát szigeteltem ezzel a megoldással, mivel kicsit kevés a hely ezért úgy döntöttem, hogy félbevágom a bálákat ezáltal nagyjából 20 cm vastag szigetelő réteg került fel a falra. 

A vágáshoz egy kalodát készítettem amihez egy asztalos szorítóval hozzárögzítettem a bálát és ezt egy elektromos láncfűrésszel tudtam kettévágni. 

Így sokkal óvatosabban kell a bálát kezelni mert már csak 1 zsinór tartja és egy rossz mozdulatnál szétborulhat az egész. Mivel az épület fa szerkezetes ezért szeggel és műanyag zsinórral rögzítettem a felülethez, hogy az alsó betontól ne tudjon nedvességet kapni 5 cm vastag nikecell rétegre került a bála.

 A szalmát a falu határából hoztuk ami a mi házunktól kb. 3 km-re van, tehát minimális volt a szállítás, az agyagot pedig a tapasztáshoz a saját telkünkön bányásztuk, de erről majd egy következő cikkben számolok be.